|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Helymutató: 2001. október 16.A mai Nyárádszereda község tizenegy történelmi települését mutatja be az ifjú monográfus, Gligor Róbert László. A községközpont (és a vele egybenőtt Szentanna és Andrásfalva) mellett a közigazgatásilag Szeredához tartozó Demeterfalva, Süketfalva, Székelytompa, Székelysárd, Kisszentlőrinc, Székelymoson, Székelybő, Vece vázlatos múltjával és jelenével ismertet meg az inkább csak füzetnek mondható kiadvány. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./2004. március 31.Székelybő 10 km-re van Nyárádszeredától. Marosvásárhelyről Jedd-Agárd irányába, alig 15 km után lehet a faluba érni. Ez az út azonban csak nyáron járható. Székelybőn 90 ember él, két gyerek jár első osztályba, Mosonba. Naponta szekérrel viszik és hozzák őket. Van még gyerek a faluban, de azok nem járnak iskolába. Székelybőben mintha megállt volna az idő. Az utakat évek óta nem javították. A tejszállító szekeres hozza a 4-5 Népújságot is a faluba. /(kilyén): Székelybőben megállt az idő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./2004. április 17.Koronka Székelybós faluval önálló községgé válik. Koronkát 1968-ban a közigazgatási átszervezéskor olvasztották be Jedd községbe. Az új község lakossága 1850 lelket számlál, míg Jedd községé, amelyhez Agárd, Kebele és Kebeleszentivány tartozik, 1900-at. /Koronka különálló község. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./2005. november 2.A Népújságban 2004. március 31-én jelent meg a Székelybőben megállt az idő? című írás a kis településről. A településen 90 ember él, nagy csendességben. A helyi templomnak nincs papja. A cikkre a székelybői születésű, Marosvásárhelyen élő Szente Kinga válaszolt, Ki akar segíteni Székelybőn? címmel 2004. április 22-én. Ennek nyomán sikerült megalakítani a Székelybőért Egyesületet. Két év múlva Székelybő 675 éves, az ünnepi alkalomra a falu monográfiáját szeretnék kiadni, az anyagok gyűjtését elkezdték. Összefogással talán sikerül megmenteni a falut. /Kilyén Attila: Egyesület Székelybő „feltámasztásáért”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./2007. október 31.Elkészült az első könyv Székelybőről, a 675 éves jubileum tiszteletére. Számosan előkeresték a ládafiából féltve őrzött régi családi fényképeiket, előkeresték a régi szőtteseket, edényeket, és megírták emlékeiket. Így született meg Papp Enikő és Szente Kinga Székelybő című monográfiája. Nem tudományos munka, de összegyűjtöttek mindent, amit tudtak. Nagy jelentősége volt augusztus 4-én a falutalálkozó megrendezésének. A kis faluban rendbe hozták a kultúrotthont, emlékművet állítottak a két világháború hősi halottainak. Omladozik a műemléktemplom, meg kellene menteni a teljes pusztulástól. A nemzeti zászlót Érd küldte Székelybő lakóinak. A településnek 1567-ben több volt a lakója – szám szerint 150 – mint 2007-ben. Székelybőnek gazdag a múltja, közel 300 éves református a felekezeti iskolája, a római katolikus ennél is régebbi. Mindez a múlté. Jelenleg akis település hat kicsi iskolás gyermeke jár naponta gyalog a közeli falu román iskolájába, Magyar gyermekekről van szó. Iskolabuszra lenne szükség, ami behordhatná naponta őket Csíkszeredába, magyar iskolába. /Tófalvi Zoltán: A Székelybői Falutalálkozó, könyvbemutató, emlékműállítás. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/2008. augusztus 6.A Székelybőért Egyesület augusztus 2-ára falutalálkozót szervezett. A százlelkes településként ismert Székelybő ismét benépesedett. A falutalálkozó a csíkfalvi Kilyén Domokos által faragott székely kapu felszentelésével kezdődött, a református templom udvarának bejáratánál, majd Kilyén Ilka színművész szavalt. A hálaadó ökumenikus istentisztelet után a háborúban elesettek emlékművénél Simon János nyugalmazott ezredes mondott beszédet. Falumúzeumot avattak. Szente Kinga, a Székelybőért Egyesület elnöke elmondta, a télen felhívást intéztek a falu lakosságához, hogy a kultúrotthon egyik üres termébe gyűjtsék össze a régi tárgyakat, eszközöket, szerszámokat, a régi idők tanúit. Vannak a múzeumban varrottasok, költségvetési nyilvántartások is. Amennyiben a Nyárádszereda felé vezető utat sikerülne megjavítani, akkor Székelybő rövid idő alatt bekerülne a közlekedési vérkeringésbe. Székelybőről az öt gyerek Mosonba jár iskolába, román tagozaton tanulnak. Ha lenne egy kisbusz, akkor Nyárád-szeredába járhatnának, magyar tagozatra. A faluban létezik egy 18. századi katolikus műemlék templom, ami veszélyeztetett állapotban van. Délután könyvbemutató volt, Gligor László Róbert Bronzba öntött ima című könyvét Suba Ferenc méltatta. /Kilyén Attila: Megfogyatkozva, de életképesen. Székelybő 675 éve. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./2009. augusztus 3.Élettel telt meg a százlelkes falu, Székelybő augusztus 1-jén, a falu ünnepén. A kis települést pár éve még az elszigetelődés, az elöregedés fenyegette, ma már egyre többen gondolják úgy, hogy érdemes itt élni. A falutalálkozó hálaadó ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A kultúrház előtti téren felavatták Miholcsa József szobrászművész Turulmadár című alkotását. Tófalvi Zoltán történész, író üdvözölte az összegyűlteket, majd a turulmadárról mint szimbólumról, ennek fontosságáról, közösség-összetartó erejéről beszélt. A két világháború székelybői hősi hallottjainak emlékére állított emlékoszlop tetejére került a szobor. Borbély László parlamenti képviselő fontosnak nevezte, hogy egy ilyen kis, alig százlelkes magyar közösség megtartsa hagyományait. Emlékeztetett rá, hogy Székelybőt a diktatúra idején megpróbálták beolvasztani Nyárádszeredába, de ez nem sikerült. Borbély László ellátogatott a leomlás fenyegette katolikus templomba is, és támogatást ígért az épület felújításához. Szente Kinga, a Székelybőért Egyesület elnöke Lokodi Edit megyei tanácselnök levelét olvasta fel. Az elmúlt években a megyei önkormányzat támogatásával az egyesület tagjainak sikerült közös erővel felújítani a kultúrházat, elérték, hogy iskolabusz induljon, amely Nyárádszeredába szállítja a diákokat, monográfiát adtak ki a településről, sikerült falumúzeumot berendezni, megszépíteni a református templom környékét, eléje pedig székely kaput állítani. /Antalfi Imola: Székelybő a fényt hozó madár jegyében ünnepelt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||